Délután sétálni indultunk a Duna parton. NagyDét családi vészhelyzet elszólította így csak ketten mentünk; KisDé és NagyZé :) Már egy hete megmutattam KisDének az itatóspoharat, de konkrétan nem érdekelte a dolog, rágcsálta a csőrét. Ma elvittem a partra és mivel kb. 2 órát kóboroltunk, néha megálltunk énekelni, nézelődni és itatópoharat próbálni a szájba. Ma megtört a jég és szívni kezdte a vizet belőle. Viszont mivel ő vizet nemigen szokott inni (én saram, egyszerűen eddig nem adtam neki, mindig kevertem neki mecsek teát, csipkebogyót, ...) az itatóból kiszívogatott letykóval 2 korty után gargalizálni kezd, gurugugugurururuguuuguuguguggggguuugugug :)))
És végül NagyDét, aki végre hazajött:
4 megjegyzés:
Éljen az ivóspohár és az amőbafelhő:)))
Ügyes kis kölökgólyád van! Látom, apától is megkapta a végén a magáét:)))
Te mit főzünk, főzöl te mostanában, anya? :)))
ivóspohár? fúú de ügyi ez a débetű
Csak nem ezt vagdostuk mi főőődhöz? XD
Apa látom jót vacsizott a gyerekből...
Megjegyzés küldése