2012. január 7., szombat
szopóág
Most egy ideig nem írok, vihogni, dumcsizni nincs kedvem, nem fogok hazudni senkinek arról, hogy mennnnyire szuperül telnek a napok és minnnnden a legnagyobb rendben. Ez mind nem történik ugyanis jelenleg. Ez van öcsém, de lesz ez máshogy is. Talán. Remélem.
ui: nem kell kétségbe esni, mert azért omlok így össze, mert hála a jóistennek nem vagyok beedzve a hetekig tartó konstans szívásra, eddig nem igazán volt ilyen. Ez nem is az én asztalom, ez biztos valaki mással történik, ez valami tévedés is lesz. Majd utána járok!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)