2010. október 21., csütörtök

főzés, edénytöréssel

Az alábbi kajáért áldoztam be a sütőtálamat - megszokott, hogy akárhova nyúlok ott török-zúzok. Így szeret a NagyDé, mondja is mindig, hogy passzolok a családjához. Apukája a saját kezét is átfúrta egyszer...

Szóval a kaja külleme nem túl csábító:


De a belbecs az óriásira finom.
Van benne csirkehusi, hagyma, cukkini, tejföl, sajt. Ja, zabpehely is.

A blogot egy vót munkatársnőmismerősömhaverem kezdte vezetni és azért pont ezt sütöttem meg, mert együtt ettük egy bizonyos kajaszállító cég 500 kalóriás menüjében. Plusz ebből annyit ehetek amennyit nem sajnálok, a tejfel mondjuk betesz, de az már nem érdekes.
Most rengeteg a cukkini, szerintem minden másnap ilyet kéne enni. Vagy minden nap. Többször.

6 megjegyzés:

Andus írta...

Mivel Juli nem főz,nekünk kell nem????

Juliann írta...

Jóvan, értem én.
Á, lusta egy dög vagyok:)

Te Ancsifiam, ez még ugyanaz a tál, vagy egy héten többet is amortizálol?
:)

Ancsi írta...

nem, az üvegtálban készült volna, csak annak még sütés előtt megfeneklett a karriere :)

Ancsi írta...

Ja és izé, Andus:

Ugye?
Szegény ember vizel, s főz!

:))

Andus írta...

Emígyen ám :DDDDDDDD

Épp almáspitét sütök :D

Ancsi írta...

nnna te híres...
Majd képet azér lécci.

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...