Csicsóka és a Moszkítók
2009. augusztus 19., szerda
Most múlik pontosan
Most múlik pontosan,Engedem, hadd menjen,Szaladjon kifelé belőlemGondoltam, egyetlen.. nem vagy itt jó helyen,nem vagy való nekem.Villámlik, mennydörög,ez tényleg szerelem.Látom, hogy elsuhan felettem egy madár, tátongó szívében szögesdrót,csőrében szalmaszál.Magamat ringatom,míg ő landol egy almafán,az Isten kertjében almabort inhalál. Vágtatnék tovább veled az éjben az álmok foltos indián lován.Egy táltos szív remeg a konyhakésben,Talpam alatt sár és ingovány.Azóta szüntelenőt látom mindenhol,Meredten nézek a távolba,otthonom kőpokol,szilánkos mennyország,folyékony torz tükör,szentjánosbogarak fényében tündököl.Egy indián lidérc kísért itt bennem,Szemhéjain rozsdás szemfedő.A tükrökön túl, fenn a fellegekben Furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
LinkWithin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése